Egyik pénteken Vikivel egy ebéd randit szerveztünk és az Up & Downra esett a választásunk. Gyönyörű napos idő volt,úgyhogy egyből lehuppantunk az ablak mellé, hogy elnézegessük a Dunát és a Szabadság hidat. Csatlakozott hozzánk Judit – a hely PR-osa – , aki amellett hogy nagyon kedves és jó társaság volt, hozzám hasonló maximalizmussal kezelte az étel fotózásunkat. A szeme sem rebbent, amikor a századik fotót lőttem az előételekről, ezzel kockáztatva, hogy kihűl a levese.
Ha már itt tartunk,én előételnek Szent Jakab kagylót ettem, ponty ikrával és wakame salátával. ( A wakame egy tengeri moszat, ami állítólag megállítja a hajhullást és az ősz hajszálaknak is visszaadja az eredeti színét. Na most nálam szerencsére egyik helyzet sem áll fenn, de ha valakinél esetleg igen, próbálkozzon vele és szóljon ha működik.) Terhesen nem ehettem ilyesmiket – bár a 4.hónapban a tengernél rengeteg kagylót fogyasztottam, de az friss helyi volt, úgyhogy ott aggodalomra nem volt ok – szóval már alig vártam hogy végre felmentést kapjak és újra kedvemre ehessek bármit lelkiismeretfurdalás nélkül. Szerencsére nem volt csalódás. Egy főétel adagot is meg tudtam volna belőle enni.
Második fogásnak a “marhapofa, csontvelő, nyelv, céklák, tarópüré” -re esett a választás. Csak úgy csajosan, diétásan. Én a marhapofát alapvetően jóval omlósabban szeretem, de az ízek itt is rendben voltak.
Viki a terheskártyát előhúzva nem kísérletezett, hanem inkább maradt a biztonságos burgernél. Az étteremnek egyébként van egy street food része a fine dining mellett, így aki inkább ezt a vonalat szereti, az is nyugodtan elmehet enni egy jót.
A desszert volt a kedvencem. Szarvasgombás fehércsoki mousse, karamellizált shimei, mizó ropogós. Kötelező fogás! De beszéljen helyettem a kép róla.
Összességében azt mondom, hogy a hely tökéletes egy kényelmes ebédre vagy vacsorára. Az étlap változatos, a pincérek kedvesek és segítőkészek, az enteriőr fiatalos és friss, a panoráma pedig csodás.
Menjetek el és nézzétek meg magatoknak!
Inez
Forrás: 11ground.blog.hu
